Magyar szerkezettár

kell

tn ige nép köll

1. valakinek, valaminek szüksége van rá, szükséges. kellene az eső!; mi kell még? ▸ úgy kell, mint egy a falat kenyér

2. kívánatos valaki számára, valaki meg akarja kapni. nem kellek neked?; ▸ mi kéne, ha vóna? | ▸ még csak az kell kellene , hogy | ▸ úgy kell neki! | ▸ hát kellett ez? ▸ hát kell ennél szebb jobb több

3. ▸ valamihez valamire két méter anyag kell hozzá; ▸ nem sok kellett hozzá, hogy ▸ neki se kellett több több se kellett neki

4. szükséges, szükségszerű <valamit megtenni, ill. hogy valami megtörténjék>. el kell mennem v. el kell, hogy menjek v. táj: el kell menjek. | <parancs, törvény stb. folytán v. erkölcsileg> kötelező. adót kell fizetni. | biz <személytelen felszólításként.> nem kell félni!

5. az előzmények, a körülmények alapján szükségszerű v. valószínű. vissza kell jönnie, mert itt van a holmija. | <annak kif-ére, hogy vmely véletlen esemény, tényállás utólag szükségszerűnek látszik.> ha bárhol bármi történik, neki jelen kell lennie.

[ fgr ]

____________________

ó/válogatva

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ válik ⊕ -gat/-get ⊕ -va/-ve

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

válik

tn ige

1. ▸ valamivé válik a must borrá válik. | ▸ valamivé valamire válik szokássá válik; ▸ valósággá, valóra válik | ▸ valamilyenné válik hatalmassá, érthetővé válik. | ▸ valamilyenre válik kékre-zöldre vált.

2. ▸ valami válik valakiből, valamiből nagy tudós válhat belőle.

3. <kif-ekben.> ▸ valamijére válik valakinek, valaminek becsületére, egészségére, szégyenére, terhére válik.

4. rég irod akad, kerül.

5. egészből, egységes valamiből több darab, rész lesz. darabokra vált; kétfelé válik az út.

6. elválik, különválik. | házasságát felbontani készül. válik a férjétől.

[ fgr ]

-gat/-get

igeképző (igéhez)

1. <tartós, huzamos cselekvés kif-ére.> eszeget.

2. <ismétlődő cselekvés kif-ére.> bólingat. | (igei tőhöz) tereget.

3. pejor <lagymatag v. csekély eredményű cselekvés kif-ére.> [verseket] írogat.

-va/-ve

hat-i ign képzője

1. <cselekvésnek, történésnek mint módnak v. állapotnak a megnevezésére.> futva [jön], halva [fekszik]. | <szóismétlő szerkezetekben, fokozás kif-ére.> várva [vár].

2. cselekvés, történés befejezése után: <a -ván/-vén ign-i képzővel azonos szerepben>. hazaérve [megpihent].

3. (tn igéhez) valaminek az eredményeként létrejött állapotban. sülve [eszi a húst]; [oda volt] nőve. | <létige mellett gyak. fölöslegesen, múlt idejű ige h.> [a jegy] el [van] veszve (helyesen: elveszett).

4. (ts igéhez) rajta végbement cselekvés révén létrejött állapotban. nyitva [van]. | <cselekvés megtörténtének v. bekövetkeztének kif-ében, a lesz igével.> [a jegy] el lett adva (helyesen: eladták).

____________________

hinni

→ hisz ⊕ -ni

hisz¹

ts (és tn) ige

1. a valósággal egyezőnek, igaznak tekint. szentül hisz valamit; hiszem, ha látom; ▸ hiszem, is, nem is

2. tn ▸ hisz valakinek, valaminek hisz a fiának; nem hisz a szemének. | tn ▸ hisz valakiben, valamiben ▸ csodákban hisz; hisz valakiben

3. vall | tn vallásos, istenbe vetett hite van. | <istent, isteni személyt> létezőnek tart, vall. hiszi az istent.

4. tn bizakodik, reménykedik. nem hisz a sikerben.

5. valamilyen véleménye van valakiről, valamiről. azt v. úgy hiszem, ez jó lesz; okosnak hiszi magát.

[?]

hisz² → hiszen

-ni

a fn-i ign képzője

<igei jelentésnek személy, idő, mód megjelölése nélküli megnevezésére.> írni, ülni.

____________________

szavát

→ szó ⊕ birtokos személyjel ⊕ -t

szó¹

1. a nyelvnek meghatározott hangalakú és jelentésű, viszonylag önálló egysége. ▸ szó szerint ▸ szóról szóra ▸ szóról szóra egy szóig az utolsó szóig | ennek írott alakja. kihúz egy szót.

2. beszéd, beszélgetés. folyik a szó valakiből; ▸ a szó köztünk maradjon ▸ se szó, se beszéd ▸ kifogy a szóból ▸ szóból szó kerekedik ▸ szaván szavánál fog valakit ▸ ad valakinek a szavára ▸ kiforgatja valakinek a szavát ▸ kevés szóval él ▸ szavadat ne feledd felejtsed! | intelmet, tanácsot, kérést v. parancsot tartalmazó mondás. ▸ szót fogad ▸ szóvá tesz valamit | élőszó <az írással ellentétben>. szóban és írásban. | rég vmely nyelv. német szóra oktat.

3. beszélgetés, vita, tárgyalás. szó esik valamiről; szóba elegyedik valakivel; ▸ egy-két szóra | ▸ szó van valamiről a becsületről van szó! | ▸ szó sincs róla szó se róla, szép, de drága.

4. felszólalás, hozzászólás, ill. az ehhez való jog. szót kér, kap. | beleszólás. ▸ szava van valakinek valamiben ▸ csak egy szavába kerül valakinek valami

5. ígéret. megtartja a szavát.

6. kifejezés, szóhasználat. keresetlen szavak; ▸ erre nincs szó ▸ a szavakba valakinek a szavaiba kapaszkodik | ▸ nagy szó

7. nép beszéd- v. énekhang. a szava is eláll. | ritk állat, kül. madár hangja. | vál tárgy, eszköz v. természeti jelenség hangja. az ágyú szava. ▸ egy szó annyi mint száz ▸ száz szónak is egy a vége ▸ szó éri a ház elejét

[ fgr ]

szó²

fn zene

a szolmizálásban: bármely dúr hangsor 5. hangja.

[ nk:lat ]

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;

-t¹

rag

I. tárgyrag

1. <annak jelölésére, hogy kire, mire irányul a cselekvés.> [hívja] a fiát; [vágja] a fát.

2. <annak jelölésére, aminek a felhasználásával a cselekvés végbemegy.> a krémet [felkeni].

3. <annak jelölésére, aki v. ami a cselekvés eredményeként létrejön.> fiút [szült]; levest [főz]. | <annak jelölésére, ami a cselekvés által arra az időre létrejön.> táncot [lejt]. | <a cselekvést ismétlő fn ragjaként.> [békés] életet [él].

4. vmely helyen. [járja] a falut.

5. valamennyi ideig. öt évet [ült].

6. ritk <kif-ekben:> valamiként. őrt [áll].

7. <vonzatszerűen, nu-val.> korát [tekintve].

II. hat értelmű tárgy ragja

1. vhány ízben. ötöt [dob]; sokat [utazik].

2. valamilyen mértékben, ill. módon. egy kicsit [fél]; jót [aludt].

3. biz: ▸ mit? mit [tűröd]?

-t²

a befejezett mn-i ign képzője -tt

1. (tn igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valaki, valami elvégzett vmely cselekvést, történt vele valami.> [messziről] jött [vándor]; ledőlt [fal]. | (mn-ként) fejlett [ember]; főtt [étel].

2. (ts igéhez) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel csináltak valamit.> kitüntetett [diák]; kilőtt [nyíl]. | (mn-ként) lőtt [vad], zárt [ajtó].

3. (ts igéhez, mn-ként is ) <azon tulajdonság kif-ére, hogy valakivel, valamivel tesznek valamit.> ünnepelt [író].

____________________

a → az

____________________

valakinek

→ valaki ⊕ -nak/-nek

valaki

I. htl névm

1. meg nem határozott v. ismeretlen személy. valaki járt itt; valaki más. | ▸ van valakije

2. <ált. alanyként:> az ember. azt hihetné valaki, hogy ...

3. ritk bárki. ha valakinek is szólsz, baj lesz.

II. von névm elav aki (csak).

III. fn

1. kissé biz ember, személy. a barátja pénzes valaki!

2. jelentős személy. a gyárban ő már valaki!

-nak/-nek

rag

I. hat-rag

1. valami felé, valaminek az irányában. délnek [fordul]. | valami felé, úgy, hogy hozzáér, beleütközik. a falnak [ment].

2. valamilyen célra. [jó lesz] tüzelőnek.

3. valamilyen állapotba, minőségbe (jutva, juttatva). szegénynek [született]; elsőnek [jött]; orvosnak [tanul].

4. (szóismétlő szerkezetekben) a jelzett tulajdonság, minőség tekintetében. jónak [jó].

5. tulajdonául, ill. részére, számára. [pénzt ad] a fiának. | javára, ill. kárára. [használ, árt] a hírének. | <közlést, jeladást jelentő igék mellett:> valakihez intézve, valakinek szánva. [szól, int] a fiának.

6. <a kell, lehet, szabad igék mellett, a cselekvő (személy) megjelölésére.> apámnak [el kell mennie].

7. <birt szjeles alannyal, annak megjelölésére, akire, amire az állítás vonatkozik.> a lánynak [szőke haja van].

8. valakinek, valaminek a szempontjából. jóskának [mindegy].

9. <vonzatként.> [örül] a sikernek; [megfelel] az előírásnak.

II. <a birt jelző ragja a birtokos megjelölésére.> anyámnak az [arca].

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4